TUDÁSTÁR

 

 

A műanyag ablak fő részei:

 

PROFIL

A profil a nyílászárónak az a része, amiből a műanyag ablak tokja és szárnya készül. A jó minőségű műanyag ablakok belsejében egy “U” metszetű vasalat fut végig, ami elengedhetetlen a kellő merevség eléréséhez. A gyártási folyamat során nagyon fontos a precíz méretezés és a pontos illesztés, mert csak így biztosítható a jó záródás és a hosszan tartó, megbízható, hibátlan működés.

 

BEÉPÍTÉSI MÉLYSÉG

A beépítési mélység az ablakprofil vastagságát jelöli. Beépítéskor ekkora helyet foglal el az ablakkáva mélységéből. A légkamrák számának növekedésével nő a profil szélessége is, tehát a beépítési mélység is nagyobb lesz.

 

LÉGKAMRA

Az ablakprofilok belül kamrákra vannak osztva. Ezek egymástól teljesen elválasztott légrések, amelyek a műanyag ablak hő- és hangszigetelő képességét illetve statikai tulajdonságait javítják. Fontos, hogy a légkamrák számának növelése a beépítési mélység növelésével is járjon. Általában az öt légkamrás műanyag ablakok 70 mm, a hat kamrásak 80 mm, a hét kamrásak 90-93 mm szélesek. A 3 kamrás profilok már elavultnak számítanak.

 

ÜVEG

A műanyag ablakok legnagyobb felülete az üveg, ezért fontos, hogy számunkra megfelelő üveg kerüljön az új nyílászárónkba.

A mai modern műanyag ablakok több rétegű hőszigetelt üvegezéssel készülnek.

A legelterjedtebb felépítés a 4 float – 16 argon – 4 Low-E üvegezés.
Ez annyit tesz, hogy 2db 4 mm-es üveg van egy 16 mm-es távtartóval.
Az egyik üvegen Low-E (lágyfém bevonat) van, és a két réteg között argon gázzal van feltöltve.
Ezek javítják az üveg hőszigetelését.
Összehasonlításképpen:
4 float – 16 – 4 float üveg Ug értéke: 2,8 W/m2K
A fent jelzett   4 float – 16 argon – 4 Low-E üveg Ug értéke 1,0 W/m2K.

Manapság már elterjedt a három rétegű hőszigetelő üvegezés is.
Leggyakoribb felépítése a 4 Low-E – 12 argon – 4 float – 12 argon – 4 Low-E

Ezek Ug értéke 0,6-0,7 között van.

Lehetőség van vastagabb vagy több rétegű üvegezésre is, illetve Argon helyett Kripton gázzal való töltésre, ami tovább javítja a hőszigetelést. Három rétegű felépítésnél Kripton gázzal történt feltöltés esetében az Ug érték 0,4-re csökkenthető. Ezeket csak indokolt esetben használják (pl: passzív házak), mert a műanyag ablakok árát ez jelentősen növeli.

Float (úsztatott üveg):
Sík üveg. A gyártás során olvasztott ónon “úsztatják”.

Low-E bevonat:
Ez egy nemesfém-oxid réteg, melyet a float üveg egyik oldalára felgőzölnek, ezzel csökkentve a hőátbocsátási tényezőt.

Távtartó:
Ezzel alakítják ki az üveg rétegek közti légrést.

A legelterjedtebb az alumínium távtartó, aminek az a hátránya, hogy az alumínium nagyon jó hővezető képességgel rendelkezik, így az üveg széle lehűl.
Az újabb eljárásnál az alumíniumot rossz hővezető képességű anyaggal váltják ki. Ezt meleg peremes üvegnek nevezik.

Reflexiós üveg:
Fényvisszaverő réteggel ellátott üveg, mely nappali fényviszonyoknál megakadályozza a belátást a helyiségbe. Hátránya, hogy este, amikor kint sötét van és benn világítanak, az egész megfordul, azaz kintről be lehet látni, de bentről ki nem.

Katedrál üveg:
Áttetsző üvegek, melyek megakadályozzák az átláthatóságot. Ezen üvegeket ajánljuk fürdőszobákba, pincékbe.
Különböző mintával készülnek.
A fényáteresztés mértéke a kiválasztott típustól függ.

Biztonsági üvegek:
A biztonsági üvegeket két vagy több réteg összeragasztásával alakítják ki. A rétegek közé fólia kerül. Ez nehezíti az üveg betörését, valamint megakadályozza, hogy az üveg szilánkosra törjön, így csökkentve a balesetveszélyt.

Álosztók:
Az üvegeket gyakran kérik álosztókkal. Ezek azok a “vékony csíkok”, melyek az üveg rétegek közé  kerülnek elhelyezésre. Az álosztók száma és a formája tetszőlegesen variálható.

Az üveg közötti álosztók többféle színben és vastagságban készülnek.
Az üveg közé szerelt álosztóknál az üveg tisztítása egyszerű, mert a külső felülete teljesen sík, az üvegek közé pedig nem mehet be kosz.

Szendvicspanel (Stadur betét)
Az üvegeket sokszor kell helyettesíteni PVC szendvicspanellel. Ez két darab 1-2 mm vastag kemény PVC lemez, köztük extrudált polisztirol habbal. A vastagságuk 24-50 mm, hogy kiváltható legyen vele a műanyag ablak üvegezése.
Ezt a megoldást kell alkalmazni például panel házak erkélyfalánál, ahol a radiátor mögötti rész nem vasbetonból van.

 

“K” VAGY “U” ÉRTÉK

A K vagy U érték hőátbocsátási tényezőt jelent. Mindegy, hogy melyiket használjuk-látjuk, a különbség csak annyi, hogy a k régebbi az U napjainkban használatos jelölés. Ezzel az értékkel fejezik ki az ablakgyártók , hogy milyen az általuk forgalmazott nyílászáró hőszigetelése.
Minél kisebb ez a szám annál jobb a hőszigetelés. A hőveszteség mértékegysége: W/K. A felület nagyságát (m2) és a hőátbocsátási tényező (U) értékét (W/m2K) összeszorozva kapjuk meg. Ezzel azt tudjuk kiszámolni, hogy 1 m2 szigetelő közegen keresztül, – ami jelen esetben a műanyag ablak – mennyi hőenergia szökik el.

 

VASALAT:

A vasalat a nyílászárónak az a része, amit a kilinccsel mozgatunk. Ez  felel a megfelelő és precíz ablakszárnymozgatásért. A vasalat biztosítja a nyitást, zárást, buktatást és a mikrószellőzés lehetőségét.
A modern műanyag ablakok már egy úgynevezett “hibás működés gátló“-val vannak felszerelve. Ez az ablak vasalat olyan eleme, amely megakadályozza az ablak véletlenszerű átállítását nyíló állásból bukó állásba vagy fordítva nyitott állapotban. Ezzel elkerülhető, hogy a műanyag ablak egyszerre nyíljon is és bukjon is.

 

RÉSSZELLŐZŐ:

A résszellőző tudja biztosítani a megfelelő légcserét a helyiségben.
A résszellőző egy vasalat elem. A kilincs 45o-ba történő elmozdításával aktiválhatjuk, ekkor a felső részen 2-7 mm-t enged a szárnyon, így tud áramolni a levegő. Ez egy kényelmes és biztonságos szellőztetést tesz lehetővé. Az ablak ettől függetlenül csukott állapotúnak tekinthető.

 

SZABÁLYOZOTT SZELLŐZŐ:

A higro szabályozású szellőző érzékeli a levegő páratartalmát és ennek függvényében nyit és zár. Nagy páratartalmú helységekben és nyílt égésterű gázkészülékek használatakor hasznos vagy elengedhetetlen. Használata azért vált szükségessé, mert a műanyag ablakok tökéletes záródása nem teszi lehetővé a pára távozását illetve a levegő utánpótlását.

A szellőzőnek a manuálisan nem lezárható változata előírás azon helyiségekben, ahol nyílt égésterű gázkészülék üzemel. Erre akkor van szükség, ha az adott nyílászáró egy helységben van egy nyílt égésterű gázkészülékkel (pl: kazán, gáztűzhely).
A légcsere mennyisége típustól függően általában óránként 5-50 m3. Ez függ a külső belső légnyomás különbségtől és a belső levegő relatív páratartalmától is.

 

HANGHATÁS:

Ez egyszerűen a műanyag ablak hangszigetelő tulajdonságát jelenti. Mértékegysége a dB (ejtsd: decibel).
A 4-16-4 rétegrendű műanyag ablakoknál az alap érték 32 dB.
Ezt tovább fokozhatjuk például üveg  vastagság növelésével, eltérő üveg vastagság használatával és gáztöltéssel, de ezeket csak nagy hangszennyezettségnek kitett területeken ajánljuk, mert az üveg súlyát és árát is jelentősen megnöveli.

 

PÁRKÁNYFOGADÓ:

A párkányfogadó szerepe, hogy megemelje annyival a műanyag ablakot, hogy a párkányt alá tudjuk csúsztatni.
A jellemző méret 3-5 cm.
A párkányfogadó olyan műanyag elem, amely az ablakkeret aljára van felcsavarozva. Nagyon fontos, hogy a nyílászáró ezzel együtt kerül beépítésre, tehát az ablak magasság számításakor ezt figyelembe kell venni.

 

PÁRKÁNY:

Más néven könyöklő. Két típusát különböztetjük meg, külső illetve belső párkányok. Anyagára az alumínium és a műanyag a jellemző, de kapható fából és sokféle kőből is. Ez a változatosság jellemzi a színeket is. Az alumínium párkányokat a kívánt színre festik, műanyag párkányok esetén is több féle szín közül lehet választani. (fehér, mahagóni, aranytölgy, márvány stb.)
Az ablakpárkány mélysége függ az ablakkáva mélységétől.

 

NYITÁSI IRÁNY:

A nyitásirány pontos meghatározása nagyon fontos az ablakok, ajtók megrendelésénél, ezért erre különösen oda kell figyelni, mert a legyártott nyílászáróknál a nyitási irány már nem módosítható.

A nyílászárók nyitási irányát a következő képpen kell meghatározni:

  • Álljon szembe az ablakkal vagy az ajtóval úgy, hogy a szárny Ön felé nyíljon
  • Nézze meg, hogy melyik oldalon van a zsanér. Ha a zsanér a jobb oldalon van, akkor a szerkezet jobbos. Ha a zsanér van a bal oldalon, akkor pedig balos.
  • Kétszárnyú szerkezet esetén a nyitási irány attól függ, hogy melyik szárnyat nyitja ki először.
  • Fontos! Kifelé nyíló szerkezeteknél a külső oldalról kell megállapítani a nyitásirányt.